BAD MIND

5. fejezet

Amint eljutott a tudatáig, hogy ki áll vele szembe lefagyott a mosolya...

- Mi.. Bri? - hűlt el.-Ó, szia Justin! Selena itthon van? - hülye kérdés volt. Tudtam hogy itthon van. Mit keresne Justin hiányos öltözetben egymaga Gomez házában.. - legbelül már a rosszul lét kerülgetett.

-Ki az Jus?.. - lépett J mögé, s egy csókot adott vállára.
- Nahát, Briana! -mosolygott bájosan. - minek köszönhetem a látogatásod?
- Figyelj Selena, nem kell megjátszanod magad. Miért írtad azt az üzenetet? Normális vagy? - hadonásztam a telefonnal.
- Ugyan.. Milyen üzenet ? - nevetett komolytalanul, és Justinra nézett, aki láthatólag semmit sem értett az egészből.
- Nem tudom kinek képzeled magad. Nem tűröm ezt.  - akadtam ki. - Remélem maradt még abban a parányi kis agyadban egy kevés hely a Prada cipőid mellett, hogy felfogd eszem ágában sincs Bieberrel kavarni! Ne zaklass a hülye üzeneteiddel. Ez nem megy az imidzsedhez.
-Bieber. - fordultam felé. - Fogd vissza a barátnődet. Beteges amit csinál.
Azzal sarkon fordultam.

-Justin, hallottad? - hisztizett Selena.
-Ja. - zsebre dugta kezeit.
-Nem mondasz semmit? - tárta szét kezeit. Hangja hisztérikusan csengett.
-Tényleg Te küldted neki azt az sms-t? - nézett rá.
- Mi?? Az egyáltalán nem számít amit mondott? teljesen lejáratott az a senki! Justin! Figyelsz rám?
Jó, rendben! Én küldtem.. De csak, mert nem akarom, hogy...
-Nem érdekel az egész cirkusz, Selena.. - vágott Selena szavába. - Leállhatnál ezzel, idegesítő vagy. 

~ Justin szemszöge :
-Smssel zaklatta?  Tudtam, hogy Selenából bármi kitelik, és tény, hogy egy nőt sem tűr meg a közelemben. Bri-vel nem is történt semmi komoly. Csak egy csók volt. Túl könnyen kiakadt Selena. Ráadásul ő erről nem is tud. Mi lett volna ha több történt volna..? Nekem pedig elegem van már a féltékenységi jeleneteiből. Nem tud magán uralkodni. Előbb az ének tanáromra volt féltékeny, ami nem igazán lep meg, mivel elég formás darab, tény.. De énekóráknál több nem történt köztünk, amit megjegyzek: Kissé bánok..
Most meg Bri.
nem ok nélkül féltékeny rá. Nagyon is tetszik nekem ez a lány. Akárhányszor előttem van, mindig meg csodálhatom azt az isteni hátsóját. Nem tehetek róla. Ezek a gyengéim. A formás lábak és fenék.
-Hé Jus. - zökkentett ki Selena.
Amint felnéztem, láttam hogy csak alsónemű fedi testét.
-Befejezzük, amit elkezdtünk? - jött közelebb csábos mosollyal, kezével megtámasztotta magát az ágyon, majd ölembe ült.
Válaszul számat rátapasztottam az övére...



~ Briana szemszöge :

-Na, hogy ment? - rontott be Mya kis híján ajtóstul a szobámba.
- Semmi komoly. - ügyködtem telefonommal tovább.
- Na de mégis.. Selena? - jött közelebb.
- Még csak nem is cirkuszolt. Velem ellentétben. Oda mentem, jól beolvastam neki, hogy szálljon le rólam, amit szemrebbenés nélkül végig hallgatott. Majd letagadta természetesen az egészet, hogy ne bukjon le Justin előtt.
- Meg kellett volna mutatnod az üzenetet Justinnak is, hogy higgyen neked!
- Nem számít a véleménye.



A következő nap úgy gondoltam egész nap otthon maradok, és csokoládé fagyi mérgezést szeretnék kapni. Persze csak képletesen. Át hívhattam volna bármelyik barátom, ha társaságra lett volna szükségem. De semmi másra nem vágytam csak hosszú magányos órákra, sok kaja és jó filmek társaságában.
Amikor az utolsó darab kis mennyországot jelentő fagyis doboz is kifogyott, csalódottan vettem tudomásul, hogy el kell ugranom a supermarketbe.


Épp a 2. édesség soros polcoknál jártam, amikor valaki egy puszit nyomott fülemre.
Mi az Isten ?! Fordultam meg reflex szerűen. Justin hatalmas vigyorával találtam szembe magam.
-Justin. (?) - néztem rá kérdőn.
- Mi az, meg sem ismersz? - puszilt szájon.
-Jézusom! Normális vagy? - hajoltam el.
-Sajnálom, de már el is felejtettem milyen íze van a szádnak. Ne nagyon utálj érte.
- Mit keresel itt?
- Ennyire nem örülsz nekem? - biggyesztette le ajkait.
Mit sem törődve vele tovább sétáltam a sorok között. - megláthatnak.. - suttogtam.
- Miért mentél el olyan hamar? - jött utánam.
- Mi?
- Most kimaradtál az édeshármasból. - villantott perverz mosolyt.
Megráztam a fejem. - Szépeket álmodsz Justin.
-De most komolyan. És mit csinálsz itt?
- Boldogsághormont vásárolok.
- Akkor ezekre - vette ki a kosárból a dolgokat - ..nincs szükséged. Ezt máshogy is meg tudjuk oldani. - kacsintott.
-Tedd vissza, ezek kellenek. - szóltam rá, és elkezdtem vissza pakolni.
-Tudok valamit, ami még jobban kell.. - élénk barna szemei találkoztak az enyéimmel közben kezeit karomra simította, amik lassan fenekemre csúsztak.
-Justin ezt ne csináld. - toltam el magamtól.
-Miért?
- Nem szabad.
-Ki mondta? - rántott közelebb, mire az összes cucc ki esett a kezemből.
-Justin bárki...
-Le vannak szarva.

Kezei derekamat ölelték, ajkai elnyíltak egymástól miközben arcomhoz közelített. Annyira elgyengített. És annyira utáltam érte..

-Mit akarsz?
-Meg akarlak csókolni.- válaszolt.
-Justin, egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy..
- Shh, Ne beszélj!

Puha ajkait gyengéden simította számra, amik ütemesen mozogni kezdtek, teljesen elragadott a pillanat amikor..

Nos, először is, tudom kicsit késtem. legközelebb biztosan előbb jelentkezem. :) #LOVE